Tér-Hiradó III.

EURÓPA POLITIKAI TÉRKÉPE, 2011. febr. pillanatkép
---------------------------------------------------
Az adatokat a Tér Hiradó Szellemi Közösség tagjai gyűjtötték.

Szerkesztette: Kozsdi Tamás. (kiegészítés, javítás: info.osemlekezet@gmail.com)

ALBÁNIA - parlamentáris köztársaság
-----------------------------------
Tirana, L: 3.600.000

Államfő: Bamir Topi -  2007. július 24.

Kormány megalakulása: 2009. Kormányfő: Sali Berisha

Kormánypárt: Albán Demokrata Párt:
1990. december 11-én Tiranában alakult. 1992. áprilistól kormányzó párt. Elnöke, S. Berisha 1992-ben köztársasági elnök lett.

Ellenzék: Albán Szocialista Párt
1941 novemberében alakult Albán Kommunista Párt néven. 1990. decemberig az ország egyetlen engedélyezett pártja volt. 1991 márciusában megnyerte az első többpárti választásokat. 1991 májusában nevét Albán Szocialista Pártra változtatta, vezetője Fatos Nano lett. Az 1992. áprilisi választásokon ellenzékbe szorult.


Parlamenti pártok: (140 mandátum)
- Szövetség a Változásokért - jobboldali koalició: vezeti Sali Berisha a Demokrata Párttal- DP (az előző 4 éves ciklus kormányfője, előtte pedig köztársasági elnök)
- Egység a Változásokért baloldali koalíció, a Szöv. a Változásokért legfőbb ellenfele: vezetője Edi Rama a Szocialista Párttal (SZP)
- Szabadság Pólus a Kereszténydemokrata Párt vezetésével. 7 pártot foglal magába.
- Szocialista Mozgalom az Integrációért: 6 baloldali párt alkotja élén Ilir Meta volt miniszterelnökkel, helyettes vezetője Dritan Prifti

2011. január 21-én kormányellenes tüntetések kezdődtek, melynek több halálos áldozata is lett. Február 4-én már több ezren követelték a kormány lemondását és előre hozott választások kiírását a fővárosban, Tiranában, valamint további békés tüntetéseket tartottak három másik albániai városban.

ANDORRA
-----------
Andorra la Vella, L: 80.000

Független parlamentáris demokrácia

Vezetők
- francia társherceg: Nicolas Sarkozy
- spanyol társherceg: Joan Enric Vives Sicília
- miniszterelnök: Jaume Bartumeu Cassan

Pártok
- Partit Liberal d'Andorra (PLA – Andorrai Liberális Párt)
- Partit Socialdemocrata (PS – Szociáldemokrata Párt)
- Centre Democrata Andorra (CDA – Demokratikus Központ)
- Renovació Democratica (RD – Demokratikus Fejlődés)

Az 1993-ban elfogadott alkotmány szerint Andorra független parlamentáris demokrácia a társhercegek továbbra is betöltik az államfői funkciót, de a kormányfőé a végrehajtó hatalom. Az államfőnek (társhercegeknek) korlátozott hatalma van, amiben nincs benne a vétójog a kormány tevékenysége felett. Andorrában az államfőket delegáltjaik képviselik.

AUSZTRIA - parlamentáris szövetségi köztársaság
-------------------
Bécs, L: 8.300.000

Államfő: Heinz Fischer 2004-

Kormány megalakulása: 2008-

Kancellár: Werner Faymann (SPÖ)

Parlamenti pártok:
Kormánypártok:
- SPÖ - Osztrák Szocialista Párt 28-29% (elnöke: Werner Faymann)
- ÖVP - Néppárt 25% (a tehetősebb polgári-városi csoportok, valamint a gazdálkodók a célcsoportja) (elnöke: Christine Marek)

Ellenzék: 
- GRÜNE - Zöldek 10% (elnöke: Eva Glawischnig-Piesczek)
- FPÖ - Szabadságpárt 17,54% (elnöke 2005. ápr. 23-a óta: Heinz-Christian Strache)
- BZÖ - "Szövetség Ausztria Jövőjéért" 10,7% (elnöke: 2008-ig Jörk Haider, az FPÖ elnöke volt. 2008 októberében autóbalesetet szenvedett, a helyszínen meghalt. Jelenlegi elnök: Stefan Petzner)

BELGIUM - Alkotmányos monarchia
----------
Brüsszel, L: 10.800.000

Király: II. Albert belga király
Miniszterelnök: Yves Leterme (leköszönő)

A kormány 2009. november 25-én lépett hivatalába.

Új Flamand Szövetség: 17.4% FLAMAND (elnöke Bart DeWever)
Szocialista Párt: 13.7% VALLON (elnöke Elio Di Rupo)
Kereszténydemokrata és Flamand: 10.85%
Reform Mozgalom: 9.28%
Szocialista Párt Mások: 9.24%
Flamand Liberálisok és Demokraták: 8.64%
Flamand Érdek: 7.76%

Az országnak 249 napja nincs kormánya, ami példátlan Európában, de a világon is.  Egyetemisták tiltakozásul békés (inkább bulizós hangulatú) tüntetéseket szerveztek "sült krumpli forradalom" (szerintük a sültkrumpli belga találmány) néven. A király több közvetítőt is kinevezett, kiknek feladata a pártok megegyezése lenne, de eddig nem járt sikerrel. Ennek fényében figyelemre méltó hogy milyen mintaszerűen látták el az EU soros
elnöki tisztét.

Az Új Flamand Szövetség szeretné, hogy Belgium szétváljon. A gazdagabb flamand rész szerint ők tartják el a szegény vallonokat. Ez túlzás, de van benne némi igazság. Míg a flamandok egy része Hollandiához, addig ők Franciaországhoz csatlakoznának. Erre van is fogadókészség mind holland, mind francia részről, igaz, ezek nem kapnak nagy nyilvánosságot.

Nyelvi-kulturális alapon Belgium 3 közösségre oszlik:
1) Flamand Közösség, korábban: Holland nyelvű közösség, lakosság 55%-a
2) Francia Közösség, lakosság 31%-a
3) Német nyelvi közösség.

Hat parlamentüknek összesen 631 képviselője van:
1. Szövetségi Parlament (a Szenátus 74 képviselő + Alsóház 150 képviselő)
2. Flamand Parlament (124 képviselő)
3. Francia Nyelvi Közösség Parlamentje (94 képviselő, melyből 75 a Vallon Parlament tagja plusz a Brüsszel Fővárosi Parlamentnek 19 francia nyelvű képviselője)
4. Vallon Parlament (75 képviselő)
5. A Német Nyelvi Közösség Tanácsa (25 képviselője)
6. Brüsszel Fővárosi Parlament (89 képviselő)

BOSZNIA-HERCEGOVINA - Szövetségi Köztársaság - NEM EU TAG
----------------------
Szarajevó, L: 4.600.000

Államfő (elnökség elnöke, bosnyák): Haris Silajdzic (2010. márc. 6-tól)
Horvát elnökségi tag: Zeljko Komsic
Bosnyák elnökségi tag: Nebojsa Radmanovic

Miniszterelnök: Nikola Špirić (2007. jan. 11-től, Független Szoc.dem.-k Szövetsége)

Kétkamarás parlament: Képviselőház (42) és Népek Háza (15)

Főbb pártok:
Etnikai elkötelezettség nélküli pártok
- Bosznia-Hercegovinai Zöldek
- Boszniai Párt
- Polgári Demokratikus Párt
- Liberális Demokrata Párt

Bosnyák-muzulmán pártok
- Bosznia-Hercegovinai Hazafias Párt
- Demokratikus Nemzeti Közösség
- Demokratikus Akció Pártja

Szerb pártok
- Szerb Köztársasági Demokratikus Párt
- Demokratikus Nemzeti Szövetség
- Szerb Köztársasági Demokratikus Haladás Pártja
- Független Szociáldemokraták Szövetsége
Horvát pártok
- Kereszténydemokraták
- Horvát Kereszténydemokrata Unió
- Bosznia-Hercegovinai Horvát Demokratikus Közösség
 
Az ország a Daytoni békeszerződés értelmében két entitásra, a horvátok és bosnyákok alkotta Bosznia-Hercegovinai Föderációra és a szerbek alkotta Boszniai Szerb Köztársaságra, valamint egy különleges övezetre, a Brčkói körzetre van felosztva.

Legutóbbi választások  2010. okt. 3.-án voltak.



BULGÁRIA - köztársaság, 2007-től EU tag, 2004-től NATO tag.
------------
Szófia, L: 7.600.000

Köztársasági elnök: Georgi Szedefcsov Parvanov 2001-ben választották meg, 2006-ban újraválasztották. A Bolgár Kommunista Párt, majd a Bolgár Szocialista Párt tagja 1981-2001 között. Helyettese a köztársasági alelnök: Angel Marin. Az elnököt és az alelnököt közvetlenül a nép választja meg, 5 évenként. A legutóbbi elnökválasztás 2006. október 22-én és 29-én .

Miniszterelnök: Bojko Boriszov 2009. július 27. GERB - Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért  (2005. november 8. és miniszterelnökké történt megválasztása között Szófia polgármestere volt.)

Belügyminiszter: Cvetan Cvetanov 2009-

Pénzügyminiszter Simeon Djankov, a Világbank volt vezető közgazdásza

Kormány alakulás 2009., 240 fős parlament.

Pártok:
- GERB - Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért (jobbközép párt) 40%, elnöke: Bojko Boriszov min. elnök - Szocialista Párt, elnöke: Szergej Sztanisev (előző ciklus miniszterelnöke) A GERB jelenleg KISEBBSÉGBEN KORMÁNYOZ.

ELLENZÉK
- Mozgalom a Jogokért és a Szabadságért (DPSZ)  14,47 % ( a választásokon a szocialisták liberális koalíciós partnere, a török kisebbséget képviseli
- Ataka: ultranacionalista párt, 9,37%, elnöke: Volen Sziderov
- Bolgár Szocialista Párt (BSZP)  elnöke Szergej Sztanisev 18%
- Kék Koalíció: konzervatív, 6,73%, elnöke: Martin Dimitrov
- Rend, Jog és Igazság párt: középjobb, populista, vezeti: Jane Janev 4,13 %


CIPRUS - Köztársaság
-------------------------
Nicosia, L: 800.000

Görög oldalon:
Köztársasági elnök: Dimítrisz HRISZTOFIASZ 2008.02.28-
(Orbán Viktor 2010. december 13-án járt nála)

Belügyminiszter: Neoklisz SZILIKOTISZ

Parlament alakult 2008.03.06.
(80 tagú - 56 görög, 24 török - 1983 óta nem vesznek részt)

AKEL /Ciprusi Dolgozó Nép Haladó Pártja/
- kormányzó kommunista párt - 53,36%-al Vezetője: Dimítrisz Hrisztofiasz aki egyben a Ciprusi Köztársaság elnöke.

DISY /Demokratikus Tömörülés/ - Európai Néppárt tagja 30,3%
Vezetője: Nicos Anastasiades

DIKO /Demokrata Párt/ 17,9% Vezető: Marios Karoyian


Észak Ciprus - Török oldalon:
A kormányfő 2009-2010 között Dervis Eroglu, 2010-től államfővé választották. 2010. május 10-től Irsen Kücük a miniszterelnök.


CSEH KÖZTÁRSASÁG - NATO és ENSZ tag.
----------------------------------------
Prága, L: 10.500.000

Köztársasági elnök: Václav Klaus, 2003. március 7-től, újraválasztva 2008.

Miniszterelnök: Petr Necas (ODS), 2010- (elődje Mirek Topolánek (Polgári Demokrata Párt) - 2009 ben lemondott.)

Belügyminiszter: Radek John (Közügyek-VV elnöke), 2010-

Parlamenti pártok - kormányon:
- Polgári Demokrata Párt (ODS) 20,2%, elnöke: Petr Necas -
- Top 09 (elnöke: Karel Schwarzenberg)  16,7%
- Közügyek (VV) 10,9% hármas koalíciója

ellenzék:
- Cseh Szociáldemokrata Párt (ČSSD) (bal) 22,1% ,
- Cseh-és Morvaország Kommunista Pártja (KSCM)(szésőbal) 11,3%,


DÁNIA - Alkotmányos monarchia 1849 óta
----------------------------------------------
Koppenhága, L: 5.511.451

Királynő: II. Margit, 1972. január 14 óta. Reprezentatív és ceremóniális szerepet tölt be.

Házastársa: Henrik dán herceg
Gyermekeik: Frigyes dán királyi herceg /trónörökös/, Joachim dán herceg, Monpezat grófja

A Dán Királyság három autonóm részből álló közösség:
- Dánia (csak Dánia tagja az Európai Uniónak)
- Feröer - Feröer-szigetek
- Grönland

Dánia Kormánya:
Miniszterelnök: Lars Lokke Rasmussen 2009 április óta, a Dán Liberális Párt vezetője
+ 12 miniszter - Dán Liberális Párt,
+ 6 miniszter - Konzervatív Néppárt.

Parlament (Folketing)
- a 179 tagját az arányos többségi elven választják.

Parlamenti pártok:
- Dán Liberális Párt - 46 hely
- Konzervatív Néppárt - 18 hely
- Szociáldemokrata párt - 45 hely
- Dán Néppárt - 25 hely
- Szocialista Néppárt - 23 hely
- Dán Szociálliberális Párt - 9 hely
- Vörös-Zöld Szövetség - 4 hely
- Új Szövetség - 5 hely
- Feröer - 2 hely
- Grönland - 2 hely

EGYESÜLT KIRÁLYSÁG - alkotmányos monarchia
--------------------
London, L: 61.500.000

Államfő: II. Erzsébet királynő, 1952 február 6.-án lépett trónra apja, VI. György halála után. Trónörökös: Károly walesi herceg

Miniszterelnök: David Cameron (2010 óta) Elődje: Gordon Brown (2007 - 2010)

Parlament felépítése:
  Felsőház - Lordok Háza (733 tagú) Elnöke: Helene Hayman bárónő
  Alsóház (650 tagú) Elnöke: John Bercow

2010. évi választásokon 13 évi kormányzás után veszített a Munkáspárt.
36 év óta először alakult koaliciós kormány.

Konzervatív Párt  -  36,1%
Liberális Demokraták  -  23%
Munkáspárt  -  29,1%

ÉSZAK - ÍRORSZÁG kormánya
Kormányfő: Peter Robinson (2008 óta)

2007-ben parlamenti választásokat tartottak, ahol protestáns és katolikus egységkormány alakult.

Kormány koalició:
- Ulsteri Unionista Párt
- Demokratikus Unionista Párt
- Szociáldemokrata Munkáspárt


ÉSZTORSZÁG - parlamentáris Köztársaság
---------------------------------------
Tallin, L: 1.300.000

Köztársasági Elnök: Toomas Hendrik Ilves 2006 óta
Miniszterelnök: Andrus Ansip 2005 óta /Reform Párt/

A parlament 101 főből áll.

Pártok:
Észt Reform Párt (RE) -  31
Észt Központi Párt (K) - 28
Union of Pro Patria and Res Republica - 19
Szociál Demokrata Párt - 10
Észt Zöldek - 6
Észt Népi Szövetség - 6
 
2011. márc. 6-án parlamenti választásokra kerül sor.


FEHÉROROSZORSZÁG - Belarusz Köztársaság
-----------------------------------------
Minszk, L: 9.700.000

Elnök: Aljakszandar Grigorjevics Lukasenko  (1994. március 15-től)
 - Elnökválasztás: kétfordulós, többségi szavazással és 5 évre választják. Lukasenko (79,65%) függetlenként indult, de őt támogatta a Kommunista Párt és az Agrárpárt is
 - (A piacgazdasági átalakulás leállításával, a gazdaság állami kézben tartásával és az ország ügyeibe való nyugati beavatkozás elutasításával kivívta maga ellen az EU és az USA kormányainak ellenszenvét. Beutazási tilalmat léptettek érvénybe ellene és kormánya tagjai ellen, befagyasztották - nem létező - nyugati bankszámláit. A 2006-os választásokkor nyugaton aktívan támogatták választási ellenfeleit, őt pedig Európa utolsó diktátoraként emlegették.)
 - 2006. március 19-én 82,6%-kal választották újra. Lukasenko kemény kézzel leverte az ellene tiltakozó ellenzéket, Aljakszandr Kozulin ellenzéki elnökjelöltet ötévi börtönre ítélték.
 - 2011.január 21-én újból őt iktatták be (79,6%)

- Komolyan vehető jelölt Andrej Szannyikov (2,43%) (Európai Fehéroroszországért mozgalom), aki orosz, angol, francia és lengyel nyelven beszélő tolmácsként, diplomata múltjának köszönhetően komoly nemzetközi kapcsolatokkal rendelkezik. Szannyikovot megverték és letartóztatták a választások után.
- A másik ellenzéki jelölt: Vladimir Neklyayev (1,78%)(Mondj igazat! ellenzéki civil mozgalom író, költő és dalszerző volt, akit a választások utáni tüntetéseken a rendőrök félholtra vertek, majd a hatóságok még az éjjel lepedőbe csavarva elvitték a kórházból, ahol feküdt.

Miniszterelnök:  Mihail Myasnikovics (2010.december 28-tól)

Kétkamarás országgyűlés: Alsóháza, a Képviselőház (Palata Predsztavityelej) (köv.: választás: 2012. tavasza) 110 tagú, mandátuma 4 évre szól és a lakosság választja egyéni kerületekből, a felsőház, a Köztársasági Tanács, mely 64 tagú (8 tagját az elnök jelöli ki, a többi hely az egyes területek és Minszk képviselőié). Az alsóház hozza a törvényeket, a felsőház feladata ezek szentesítése.

2008. szeptember 28-án voltak parlamenti választások. Képviselőház 110 tagu.
- Függetlenek - (99)
- Belarusz Kommunista Párt - KPB (Tatsyana Holubeva) (7)
- Agrárpárt - AP (Mihail Shimansky) (3)
- Liberális-demokrata Párt - LDP (Szergej Gaydukevich) (1)
- Belarusz Hazafias Mozgalom - BPR (Nyikolaj Ulakhovich)

Az ellenzéki pártok 2 koalícióba tömörültek, de nem jutottak mandátumhoz:
 - 5 Plusz Népi Koalíció (NKPP) - angol lapokon: 10 plusznak említik - (Aleksandr Milinkevich)
 - Demokratikus Centrista Koalíció (KDC) 


FINNORSZÁG - Parlamentáris köztársaság, EU tag 1995 óta.
------------
Helsinki, L: 5.300.000

Elnök: Tarja Kaarina Halonen, az első nő ezen a poszton. 2000-től, 2006. január 29-én újraválasztották

Miniszterelnök: Mari Johanna Kiviniemi, 2010. június 22-től.

A 200 tagból álló egykamarás parlament, Eduskunta,  a legfelsőbb törvényhozó hatalom,négy évre választják.

2007. március 18-án megtartott választások alapján Pártok: (következő: 2011. áprilisában lesz)

- Finn Központi Párt (KESK) – Suomen Keskusta – parasztpárt), 51; vezető: Mari Kiviniemi
- Nemzeti Koalíció (KOK) – Kansallinen Kokoomus), 50; Jyrki Katainen
- Finn Szociáldemokrata Párt (SDP) – Suomen Sosialidemokraattinen Puolue – 45; Jutta Urpilainen
- Finn Baloldali Szövetség (VAS) – Vasemmistoliitto,) 17; Paavo Arhinmaki
- Zöld Liga (Vihreä liitto – VIHR) 15; Anni Sinnemaki
- SFP (finnországi svéd néppárt) 9; Stefan Wallin
- KD (kereszténydemokraták) 7; Paivi Rasanen
- True Finns (PS – Perus Suomalaiset – igazi finnek ) 5; Timo Soini


FRANCIAORSZÁG
----------------
Párizs, L: 64.300.000

GÖRÖGORSZÁG - Köztársaság
----------------------------
Athén, L: 11.200.000

Parlamentáris demokrácia. 1975-ben írt 1986-ban és 2001-ben módosított alkotmány. 1981-tól EU tag

Államfő: Karolosz Papuilasz

A törvényhozás a köztársasági elnök és a parlament között oszlik meg. A törvényhozást az egykamarás parlament (Vouli) látja el, amely legalább 200 legfeljebb 300 tagból kell, hogy álljon. 2009 Októberben előrehozott választások.

Pártok:
- Pánhellén Szocialista Mozgalom (PASOK) -  Jorgosz Papandreu (kormánypárt) jelenleg 44%
- Új Demokrácia (konzervatív jobboldal) - Antonisz Szamarasz 37%

- Radikális Baloldal  (SYRIZA) - Fotisz Kuvelisz
- Ortodox Népi Riadó (LAOS) (szélsőjobb, bevándorlásellenes) - Jorgosz Karatzaferisz
- Kommunista Párt (KKE) - Aleka Papariga (nő)



HOLLANDIA - Alkotmányos monarchia
-----------------------------------
Amszterdam, L: 16.400.000

Államfő - Beatrix királynő

Miniszterelnök: Jan Peter Balkenende

A kormány 2007. február 22-én lépett hivatalba.

Az ország kormányzati és politikai rendszere az 1814-ben elfogadott alkotmányon alapszik. 1815 óta alkotmányos monarchia, 1848 óta parlamentáris demokrácia.

Parlament
- A törvényhozó hatalmat a kétkamarás parlament (Staten-General) gyakorolja, mely a felsőházból, vagy Első Kamarából (Eerste Kamer) és az alsóházból, vagy második kamarából (Tweede Kamer) áll. Az Első Kamara 75 tagját a 12 tartományi kormányzat, míg a Második Kamara 150 tagját a választók közvetlenül választják. A törvények elfogadásához mindkét kamara egyetértésére és királyi jóváhagyásra van szükség.

HORVÁTORSZÁG - Köztársaság - NEM EU TAG
-------------------------------
Zágráb, L: 4.400.000

Köztársasági elnök: Ivo Josipović (2010. jan. óta)

Miniszterelnök(nő): Jadranka Kosor, elődje Dr. Ivo Sanader 2009. jún.-ban mondott le váratlanul. Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) tagja.

Parlamenti választások 2007-ben (nov. 25.) voltak utoljára. A HDZ nyerte újra. Politikai pártok a Saborban (153 fős a horvát parlament)

- Horvát Demokrata Közösség (HDZ) 66 fő (Jadranka Kosor)
- Horvát Szociáldemokrata Párt (SDP) 56 fő (Zoran Milanović)
- Horvát Néppárt – Liberális demokraták (HNS) 6 fő
- Horvát Parasztpárt (HSS) 6 fő
- Isztriai Demokrata Közgyűlés (IDS) 3 fő
- Független Demokratikus Szerb Párt 3 fő
- Szlavóniai és Baranyai horvátok Demokrata Szövetsége (HDSSB) 3 fő
- Horvát Szociál Liberális Párt (HSLS) 2 fő
- Horvát Igazság Párt (HSP) 1 fő
- Horvát Nyugdíjasok pártja (HSU) 1 fő
- Horvát Demokratikus Akció Pártja (bosnyák kisebbség pártja) (SDA HR) 1 fő
- Független 5 fő

Egy magyar tagja is van a Sabornak.


ÍRORSZÁG - Köztársaság
-------------------------------
Dublin, L: 4.500.000

Elnök(nő): Mary McAleese (1997 óta)
Miniszterelnök: Brian Cowen (2008 óta)
Elődje: Bertie Ahern (1997 - 2008)

A képviselőházat 166 fő alkotja.
A 2007. évi választások végeredménye:

Kormányzó pártok:
 Fianna Fail [=AZ Őshaza harcosai] (1987 - óta kormányoz) 78
 Zöld Párt 6
 Haladó Demokraták 2

Ellenzéki pártok:
 Fine Gael: 51 - Vezetője: Enda Kenny
 Munkáspárt: 20 - Vezetője: Eamon Gilmore
 Sinn Fein 4
 Független: 5

Az előrehozott választások időpontja: 2011. március 11.

IZLAND - Köztársaság - Nem EU tag
----------------------------------
Reykjavik, L: 300.000

Köztársasági elnök: Ólafur Ragnar Grimsson (1996 óta)
Legutóbbi beiktatása 2008 (ellenjelölt hiányában választások nélkül)

Miniszterelnök: Jóhanna Sigurdardóttir (2009 óta)
Elődje: Geir Hilmar Haarde (2006-2009)

A képviselőházat 63 fő alkotja. 2009. április 25.-én előrehozott választásokat tartottak. Végeredménye:

Kormánykoalíció: 
- Szociáldemokrata Szövetség (20)
- Baloldal - Zöld Párt (14)

Ellenzéki pártok: 
- Függetlenségi Párt (16)
- Haladó Párt (9)
- Polgárok Mozgalma(4)

A Függetlenségi Párt elvesztette a több mint 60 éven át megtartott parlamenti többségét. A 2007-es választásokon még a voksok 36,6%-át kapták meg.


LENGYELORSZÁG
-----------------
Varsó, L: 38.100.000

Elnök: Bronislaw Komorowski 2010. augusztus 6-ától. 2000–2001 között honvédelmi miniszter, 2007-2010 a Szejm (lengyel) elnöke volt.
Elődje: Lech Kaczyński repülőszerencsétlenségben meghalt 2010. április 10-én.

Miniszterelnök: Donald Franciszek Tusk - 2007. november 16.

A lengyel állampolgárok választják 4 évre a kétkamarás parlamentet (nemzetgyűlés), amely a 460 tagú alsóházból (Szejm) és a 100 tagú Szenátusból (Szenat) áll.

LETTORSZÁG - Köztársaság
-------------------------------
Riga, L: 2.300.000

Köztársasági elnök: Valdis Zatlers 2007. május 31. óta,

Miniszterelnök: Valdis Dombrovskis 2009. március 12. óta.

100 tagú a parlament, legutóbbi választások 2010 október 2-án voltak:

Egység - 33
Harmonikus Közép - 29
Zöldek - 22
Polgári szövetség - 8
Első Lett Párt - 8

2004 óta EU és NATO tag

LICHTENSTEIN - Hercegség
---------------------------
Vadúz, L: 30.000

Vezetők:
- II. János Ádám liechtensteini herceg
- Miniszterelnök Otmar Hasler

A parlament (Landtag) 25 választott képviselőből áll. Az öttagú kormány felelős a mindennapi kérdésekben.

2003. március 16-án megreformálták a demokratikus alkotmánylevelet is, amely kibővítette, illetve megerősítette az uralkodó jogköreit. Ezenkívül amelyik község megszavazza, az kiléphet az államból.
- A kormányfő jelenleg Otmar Hasler, akinek az elnökség mellett a pénzügy és az építésügy is a felügyelete alá tartozik.
- A kormányfőhelyettes Dr. Klaus Tschütscher. Ő a gazdasági, a jogi és a sportminisztérium első embere.
- A kulturális, a külügyi, a családi és az esélyegyenlőségi tárcát Rita Kieber-Bech vezeti.
- Az oktatási és a szociális miniszteri tisztséget Hugo Quaderer tölti be. Dr. Martin Meyer a belügyi, az egészségügyi, a közlekedési és a kommunikációs minisztérium első embere.

Pártok:
- Anyaországi Unió (Vaterländische Union - VU)
- Haladás Polgári Párt (Fortschrittliche Bürgerpartei - FBP)
- Szabad Lista (Freie Liste Liechtenstein - FL)

LITVÁNIA - Köztársaság
-------------------------
Vilnius, L: 3.350.000 (2009)

Köztársasági elnök: Dalia Grybauskaite, 2009. július 12.
Miniszterelnök: Andrius Kubilius 2008. novmber 27.  
 
A kormány 2008. december 9-én lépett hivatalba.
A parlament 141 tagú amely 10 pártból tevődik össze.

- Keresztény Párt [Gediminas VAGNORIUS]
- Polgári Demokrata Párt (PDP) [Algimantas MATULEVICIUS]
- Választói Akciópárt (LLRA) [Valdemar TOMASZEVSKI]
- Hazai Szövetség, a Litván Kereszténydemokrata Párt Uniója (TS-LKD) [Andrius KUBILIUS]
- Munkáspárt (DP) [Viktor USPASKICH]
- Liberális és Centrum Szövetség (LCS) [Gintautas BABRAVICIUS]
- Liberális Mozgalom (LS vagy LRLS) [Eligijus MASIULIS]
- Litván Földművesek Szövetsége (LVLS vagy VLS) [Ramunas KARBAUSKIS]
- Nemzeti újjáéledés (TPP) [Arunas VALINSKAS]
- Új Szövetség (Szociálliberális) (NS) [Arturas PAULAUSKAS]
- Rend és Igazságosság Párt (TT) [Rolandas PAKSAS]
- Szociáldemokrata Párt (LSDP) [Algirdas BUTKEVICIUS]


LUXEMBURG - Nagyhercegség
-------------------------
Luxembourg, L: 500.000

Nagyherceg: Henrik luxemburgi nagyherceg
Miniszterelnök: Jean-Claude Juncker

- A törvényhozó hatalmat a 60 tagú, öt évre választott egykamarás parlament, a Képviselőház (Chambre de Députés) gyakorolja. Néhány törvényhozási funkciót a nagyherceg által kinevezett 21 tagú tanácsadó Államtanácsra ruháztak, amelynek döntéseitől a törvényhozás eltérhet. A végrehajtó hatalom a nagyherceg kezében van, ő nevezi ki a parlamentnek felelős Minisztertanács tagjait.

A parlamentben:
- Keresztény Szociális Néppárt 26 fő
- Alternatív Demokratikus Reform Párt 4 fő
- Demokrata Párt 9 fő
- A Zöldek 7 fő
- A Baloldal 1 fő
- Luxemburgi Szocialista Munkáspárt 13 fő

MACEDÓNIA - Köztársaság - NEM EU TAG, NEM NATO TAG
---------------------------
Szkopje, L: 2.050.000

Vezetők
- Államfő: Gyorge Ivanov
- Miniszterelnök: Nikola Gruevski

Függetlenség Jugoszláviától kikiáltása: 1991.09.08

2008. július 1. előrehozott választások (2006-ban volt az előző választás)
Parlament - 120 fő

kormányzó pártok:
 63 - VMRO-DPMNE-nek (Belső Macedóniai Forradalmi Szervezet - Macedón Nemzeti Egység Pártja)  - Nikola Gruevski (jobb közép, konzervatív) (korábban is kormányzó, az időközi választással erősítette pozícióját, 2006 elött ellenzéki)
 18 - Ali Ahmeti vezette Demokratikus Unió az Integrációért (DUI) (Albán párt, korábban ellenzéki)
 1-  Európai Kezdeményezésért Párt

ellenzék:
(maradék 38 helyből, a nagyobbik ellenzéki párt az SDSM a kisebbik DPA)
 - Macedón Szociáldemokrata Szövetség (SDSM) – az egykori kommunista párt utódszervezete  - Radmila Secerinska (korábban is ellenzék, 2006 elött kormányzó)
- Menduh Thaci irányította Albánok Demokratikus Pártjának DPA (Albán párt, korábban a kormányban koaliciós partner)

2010. december 5-én több tízezren tüntettek Szkopjéban, előrehozott választást követelve eredménytelenül.



MAGYARORSZÁG
--------------
Budapest, 9.999.000 (2011.)

Köztársasági elnök: Schmitt Pál (2010.) Elődje Sólyom László (2005-2010-)

Miniszterelnök: Orbán Viktor, Fiatal Demokraták Szövetsége (FIDESZ)

Parlamenti Pártok:
FIDESZ, vezeti Orbán Viktor miniszterelnök.
Magyar Szocialista Párt, vezeti: Mesterházy Attila
Jobbik, vezeti: Vona Gábor
Lehet Más a politika. Vezeti: Schiffer András

MÁLTA - Köztársaság
-----------------------
Valletta, L: 400.000

Államfő: Gorg Abela
Miniszterelnök: Lawrence Gonzi

Parlamenti pártok:
- Munkáspárt, Elnöke Stefan Zrinzo Azzopardi ellenzékben van, jelenleg 34 parlamenti helyet birtokol a 69-ből. Az Európai Parlamentben 3 képviselője van a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetségében.
- Nemzeti Párt, Jelenlegi elnöke Lawrence Gonzi miniszterelnök. Az Európai Parlamentben 2 képviselője van.

Parlamenten kívüli pártok:
- Demokratikus Alternatíva
- Nemzeti Cselekedet

MOLDOVA - elnöki köztársaság
---------------------------------
Chisinau, L: 4.300.000

Államfő: Mihai Ghimpu

Miniszterelnök: Vlad Filat

Szovjetuniótól való függetlenség kikiáltása 1991. aug. 27.

Pártok:
A 2005 március 6-án megtartott választások eredményei:
- Moldovai Köztársaság Kommunistáinak Pártja PCRM – 45,98%, 56 mandátummal.
- „Demokratikus Moldova” Választási Tömörülés – PMD – 28,53%, 34 mandátum.
- Keresztény-demokrata Néppárt – PPCD – 9,07%, 11 mandátum.

Az ország a Független Államok Közösségéneka tagja. A lakosság nem nyugatbarát. A függetlenségi (tehát oroszbarát) politikának elkötelezett híve a jelenlegi államfő, Vladimir Voronin is. A korábbi kormányfő, Mircea Snegur többek között Romániához való közeledési próbálkozásai miatt bukott meg.

Az ország az egyetlen a volt szocialista államok közül, amelyikben deklaráltan kommunista kormányt választottak. Talán itt a legerősebb a nosztalgia az egykori Szovjetúnió és az általa nyújtott létbiztonság iránt.


MONACO - Hercegség, alkotmányos monarchia
---------------------------------------------
Monaco, L: 30.000

A monacoi herceg: II. Albert (uralkodik 2005. ápr. 6. óta)
(két törvénytelen gyermeke van, amelyeket csak DNS tesztek után ismert el)
Esküvője a 20 évvel fiatalabb Charlene Wittstock dél-afrikai származású olimpiai bajnok úszónővel 2011. nyarára van kitűzve.

Államminiszter:    Jean-Paul Proust
Kormánya 4 tagú.

MONTENEGRO – Köztársaság - NEM EU TAG
------------------------------------
Podgorica, L: 600.000

Köztársasági elnök: Filip Vujanović (2003-tól, valamint 2008.05.21.-én újraválasztották)

Kormánypárt:  Montenegrói Szocialisták Demokrata Pártja

Miniszterelnök: Igor Lukšić (2010. dec. 29.-től, jelenleg a világ legfiatalabb miniszterelnöke)

Parlamenti pártok:
- Bosnyák párt
- Montenegrói Szocialisták Demokrata Pártja
- Új Szerb Demokrácia
- Változásért Mozgalom
- Montenegrói Szociáldemokrata Párt
- Montenegrói Szocialista Néppárt
- Horvát Polgári Kezdeményezés

Legutóbbi választások 2009. márc. 29-én voltak.


NÉMETORSZÁG
----------------
Berlin, L: 82.000.000

Kancellár:  Angela Merkel,  2x volt választva 2005. nov. 22. / 2009. okt.28 -  CDU Kersztény Demokr.

Közt. elnök (a 10.) Christian Wulff 2010, CDU
 
A parlament (Bundestag) 2009-töl:
 
Koalició:
CDU/CSU (Unio) - 33,8 vezeti: Volker Kauder, 2005-töl
FDP (szabad dem.) - 14,6 vezeti: Guido Westerwelle, 2001
 
SPD (szoc.dem) - 23%, vezeti: Sigmar Gabriel, 2009
Linke - 11,9%, Klaus Ernst és Gesine Lötsch, mindketten 2010. május 15-töl
Grüne (Bündnis 90 és Grüne) - 10,7 %  Claudia Roth, 2004 és Cem Özdemir 2008
 
A parlament elnöke: Norbert Lammert, CDU


NORVÉGIA - Norvég királyság, alkotmányos monarchia - NEM EU TAG
-----------------------------------------------------------------
Oslo, L: 4.700.000

Norvég király:     V. Harald - Király 1991. jan. 17. óta
Házastársa, norvégia királynéja: Sonja Haraldsen
Két gyermekük van: Haakon a koronaherceg és Márta Lujza hercegnő. Mindketten családosak.

Miniszterelnök: Jens Stoltenberg, 2005. okt. 17 óta.
Korábban is volt miniszterelnök 2000. márc. 17. és 2001. okt. 19. között.

Három "államhatalom" létezik: A parlament, a kormány és a bíróságok. A norvég parlament (neve Storting), a norvég parlamentarizmus bevezetése óta (1884) Norvégia legjelentősebb politikai testülete. 169 tagja van, akiket 4 évenként választanak.

A király többnyire csak reprezentatív és ceremóniális szerepet tölt be.

Norvég pártok:

- Norvég Munkáspárt (Ap). Szociáldemokrata párt. A fő kormánypárt, vezetője Jens Stoltenberg a  min. elnök. Koaliciós kormányzással a Szocialista Baloldali  Párttal és a Centrum Párttal.
- Haladás Párt (FrP). Liberális konzervatív párt. Vezetője Siv Jensen 2005. okt. 5-től elnöke majd vezetöje 2009. okt. 7-től.
- Konzervatív Párt (H) Vezetője Erna Solberg 2005. okt. 9. óta.
- Szocialista Baloldali Párt (SV) Vezetője Kristin Halvorsen. Vezetője 1997. okt. 1-től.
- Centrum Párt (Sp) Vezetője Liv Signe Navarsete 2008. szept. 12. óta. Politikai programja közt szerepel a Környezetvédelem és a hatalom, település és tőke decentralizaciója.
- Keresztény Néppárt (KrF) Vezetője Dagfinn Höybraaten 2005. okt. 17. óta.
- Liberális Párt (V). Szociálliberális párt. Vezetője Trine Skei Grande  2009. okt. 1. óta. Korábbi vezetője is volt a pártnak 2001-2005.

Parlamenti képviselők száma pártonként:
- Munkáspárt (Ap): 64
- Haladás Párt (Frp): 41
- Konzervatív Párt (H): 30
- Szocialista Baloldali Párt (SV): 11
- Centrum Párt (Sp): 11
- Keresztény Néppárt (KrF): 10
- Liberális Párt: 2

OLASZORSZÁG
------------
Róma, L: 60.000.000

OROSZORSZÁG
-------------
Moszkva, L: 140.000.000

Oroszországi Föderáció vagy röviden Oroszország elnöki szövetségi köztársaság, az 1993-as alkotmány szerint.

Elnök: Dmitrij Anatoljevics Medvegyev
 - 2008. május 7-e (70,28%) óta elnök (előd: Vlagyimir Vlagyimirovics Putyin) 2012. márciusban lesz a köv. elnökválasztás.
 - 2005. november 14. – 2008. május 7. között első miniszterelnök-helyettes volt (akkori elnök: Vlagyimir Vlagyimirovics Putyin; utód: Viktor Alekszejevics Zubkov)

- Az államfőt a nép közvetlenül választja, 6 éves mandátummal rendelkezik. Az állam elnöke a fegyveres erők főparancsnoka, vétójoga van a parlamentben, hatalma van a törvényhozás területén is. Ő tesz javaslatot a miniszterelnök személyét illetően.

Miniszterelnök: Vlagyimir Vlagyimirovics Putyin
 - 2008. május 8-a óta kormányfő (helyettesek: Viktor Alekszejevics Zubkov és Igor Ivanovics Shuvalov
 - 2000–2008 között az Oroszországi Föderáció  második elnöke (előd: Borisz Jelcin)
 - Az orosz alkotmány értelmében Putyin harmadszor nem volt megválasztható, ezért helyébe a Putyin támogatásával elnökké választott Dmitrij Medvegyev lépett, aki őt nevezte ki kormányfőnek. Putyin kormányfői kinevezését az Állami Duma 2008. május 8-án jóváhagyta.


A Szövetségi Gyűlés (másként Föderációs Gyűlés) az ország parlamentje, legfelső törvényhozó szerve.
 - két kamarából áll: alsóháza az Állami Duma, felsőháza pedig a Szövetségi Tanács (vagy Föderációs Tanács), mindkettő székhelye Moszkvában
 - Szövetségi Tanács tagjainak sorába a Föderáció mindegyik régiója (83) 2–2 képviselőt delegál (166 férőhely): Elnöke Szergej Mihajlovics Mironov (2002 óta)
 - Állami Duma választott képviseleti és törvényhozói szerv (450 férőhely). Elnöke: Borisz Vjacseszlavovics Grizlov (2003.december 29-től)

A választási törvényben előírt 7%-os küszöböt négy párt érte el (2007)- 2011. decemberben lesz a következő parlamenti választás:

 - Egységes Oroszország: 315 fő (70%) (Boris Vyacheslavovich Gryzlov)
 - Orosz Föderáció Kommunista Pártja: 57 fő (12,67%) (Gennagyij Andrejevics Zjuganov) -  Állami Duma legerősebb ellenzéki ereje.
 - Oroszországi Liberális Demokrata Párt: 40 fő (8,89%) (LDPR) (Vladimir Volfovich Zhirinovsky)
 - Igazságos Oroszország: 38 fő (8,44%) (Szergej Mihajlovics Mironov)

PORTUGÁLIA - parlamentáris köztársaság
--------------------------------------------
Lisszabon, L: 10.600.000
Az ország alkotmányát 1982-ben fogadták el.

Államfő: Aníbal Cavaco Silva (közép jobb, szociál demokrata, 2 ciklus óta) hivatalba lépett: 2006. márc. 9.

Miniszterelnök: José Sócrates (szocialista párt) hivatalba lépett: 2005. márc. 12.

A kormány 2009. október 22-én lépett hivatalba.

Pártok
- Szociáldemokrata Párt (PSD) – liberális
- Szocialista Párt (PS)
- Demokratikus Megújulás Pártja (PRD)
- Szociáldemokrata Centrumpárt (CDS)
- Kommunisták és Zöldek Választási Szövetsége (CDU)
- Baloldali párt-bloco esquerda(BE)

- Erős a köztársasági elnök intézménye, a 230 fős, egykamarás parlament szerepe kisebb. A Köztársasági Gyűlésbe a képviselők megválasztása négy évenként arányos választási rendszer alapján történik, a parlamentbe való bejutásnál küszöb nincs.
- A portugál pártszerkezet a forradalom utáni első, 1975-ös választástól kezdve lényegében a ma is létező négypárti megoszlást mutatja.
- Portugália súlyos gazdasági válsággal küzd.

ROMÁNIA
---------
Bukarest, L: 21.500.000

Köztársasági elnök: Traian Basescu, 2005 óta,
újraválasztva 2010 juniusban. Amerikapárti.

Kormány: 51,9% demokr.Liberális Párt (ODL), elnöke Emil Boc, 2010 junius óta.
Kormánypárt még
- az RMDSZ 5,9 %, Marko Béla elnökkel,
- a Függetlenek és
- a Kisebbségek képviselőivel együtt.

A többi parlamenti párt:
- Liberális Párt (PL), 17,7 %, elnöke Crin Antonescu
- Szoc. Demokrata párt (PSD) 24,6 %, elnöke Victor Ponta

SPANYOLORSZÁG
----------------
Madrid, 45.800.000

SVÁJC - Svájci Államszövetség
--------------------------------
Bern, L: 7.600.000

Szövetségi köztársaság, kantonok alkotják.

Elnök: Micheline Anne Marie Calmy-Rey

Kormány: Szövetségi Tanács (ez 7 tagú, tagjait a parlament jelöli ki
szavazás útján) A svájci parlament kétkamarás
 1. alsóház: Svájci Nemzeti Tanács 200 tagja van, és arányossági
rendszerben választják a tagjait
 2. felsőház: Svájci Államtanács 46 tagja van (minden kantonból 2 tag,
minden „fél-kantonból” 1) Mindkét ház képviselőinek mandátuma 4 évre szól.

A legutóbbi választás 2007. október 21.-én volt. A legközelebbi pedig
2011. október 23.-án lesz.

Pártok:
 - 1954 óta a négy nagy párt a „mágikus formula” szerint képviselteti magát a Szövetségi Tanácsban: 2 főt adnak a kereszténydemokraták (CVP), 2 főt a
szociáldemokraták (SPS), 2 főt a szabad demokraták, (FDP), egyet pedig a néppártiak (SVP). Ez a felosztás 2003-ban dőlt meg, mert a CVP vesztett egy tagot az SVP pedig nyert.

Jelenlegi felállás:
- SVP- Svájci Néppárt (28,9%) 61 képviselő. Elnöke: Toni Brunner. jellemzői: idegen és EU ellenes, a jobboldal szélső szárnya.

- SPS- Svájci Szociáldemokrata Párt (19.5 %) Elnöke: Christian Levrat. Jellemzői: baloldali, igazi szocialisták nem engedik magukat a bankok
által finanszírozni; így a sok banki támogatással megtámogatott SVP
(SVP: a szegények nevében képviseli a gazdagokat!), és a többi pártok,
nagy ellenhirdetésekkel meggátolják, a sokszor nagyon jó, népszavazási
kezdeményezéseiket!

- FDP-Svájci Radikális –Demokrata Párt (15.8 %) 31 képviselő. Elnöke: Fulvió Pelli. Jellemzői: liberális szellemű, Szeretjük Svájcot. „FDP nem engedi, hogy az extrém pártok hazánkat leblokálják!”

- CVP-Svájci Kereszténydemokrata Néppárt (14,5%) 31 képviselő. Elnöke: Christoph Darbellay. Jellemzői: családközpontú, jobbközép CVP-nak Svájc sikere a legfontosabb: megoldás orientáltság, tisztelet és kiegyenlítődés!

- GPS Zöldpárt (9,5%) 18 képviselő



SVÉDORSZÁG - Svéd királyság
-------------------------------
Stockholm, L: 9.200.000
EU tag, de megtartotta a valutáját (svéd korona)
Nem tagja a NATO-nak.

Alkotmányos monarchia, parlamentáris demokrácia.

Svéd király: XVI. Károly Gusztáv 1973 szept. 19. óta. Ö a 7. király a Bernadotte dinasztiából (A dinasztia 1810-ben lépett hatalomra) a svéd trónon. Házastársa, Svédország királynéja: Silvia.
Három gyermekük van: Viktória koronahercegnő, Carl Philip herceg és Madeleine hercegnő. 1980 óta a női ág is örökölheti a trónt.

A király többnyire csak reprezentatív és ceremóniális szerepet tölt be. Bármelyik gyermeke a három közül helyettesítheti a királyt ideiglenesen (például külföldi utazások idején).

Miniszterelnök: Fredrik Reinfeldt 2006 óta.

A svéd parlament (Riksdag) 349 tagja van akiket 4 évenként választanak.

Kormánypártok:
- Mérsékelt Párt (Mod). Vezetője Fredrik Reinfeldt a min. elnök 2003 óta.
- A Liberális Néppárt (Lib). Vezetője Jan Björklund 2007 óta.
- A Centrum Párt (CEN). Vezetője Maud Olofsson 2001 óta.
- Kereszténydemokraták (ChrDem). Vezetője Göran Hagglund 2004 óta.

Ellenzék:
- Svéd Szociáldemokrata Munkáspárt (SocDem). Vezetője Mona Sahlin 2007 óta.
- Zöld Párt  Vezetője Mikaela Valtersson.
- Svéd Demokraták (SwedDem). Vezetője Jimmie AAkesson 2005 óta.
- Baloldali Párt (LFT). Vezetője Lars Ohly 2004 óta.

Parlamenti képviselők száma pártonként:
- Svéd Szociáldemokrata Munkáspárt (SocDem): 112
- Mérsékelt Párt (Mod): 107
- Zöld Párt (Grn): 25
- A Liberális Néppárt (Lib): 24
- A Centrum Párt (CEN): 23
- Svéd Demokraták (SwedDem): 20
- Kereszténydemokraták (ChrDem): 19
- Baloldali Párt (LFT): 19


SZERBIA – Köztársaság - NEM EU TAG
---------------------------------------
Belgrád, L: 7.400.000

Köztársasági elnök: Boris Tadić (2004-től, majd 2008.02.03.-tól újra)
Kormánypárt: Demokrata Párt

Miniszterelnök: Mirko Cvetković (2008.07.07.-től)

Parlament: 
- Az európai Szerbiáért (78) - Több párt koalíciója
- Szerb Radikális Párt (56)
- G17 Plusz (24)
- Szerbia Előre (21)
- Szerb Demokrata Párt (20)
- Szerb Szocialista Párt  (15)
- Liberális Demokrata Párt (12)
- Új Szerbia (9)
- Kisebbségek (7)
- Szerbiai Egyesült Nyugdíjasok Pártja (5)

Legutóbbi választások 2008-ban voltak.


SZLOVÁKIA - Köztársaság 1993 óta
-------------------------------------
Pozsony, L: 5.400.000

Köztarsasagi elnok: Ivan Gasparovic 2004 ota, újraválasztva 2009. ápr.
A szlovák állampolgárok maguk szavazhatnak az államfő kilétéről.

Miniszterelnöknő: Iveta Radicova, 2010 jún. óta. Párt: SDKU-DS.
+4 min.elnök helyettes és +13 miniszter.
 
Parlament - Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa /150 mandátum/:
Elnök: Richard Sulík /Szabadság és Szolidaritás – SaS/

Kormánypártok:
- Szlovák Kereszténydemokrata Unió – Demokrata Párt /SDKÚ – DS/: párt elnök: Mikuláš
Dzurinda, 28 mandátum
- Szabadság és Szolidaritás /SaS/: párt elnök: Richard Sulík, 21 mandátum
- MOST-HÍD: párt elnök: Bugár Béla, 14 mandátum
- Kereszténydemokrata Mozgalom /KDH/: párt elnök: Ján Figeľ, 14 mandátum

Ellenzék:
- Irány – Szociáldemokrácia /SMER – SD/: párt elnök: Róbert Fico /a választási győztes
34,79%, előző miniszterelnök/, 62 mandátum
- Szlovák Nemzeti Párt /SNS/: párt elnök: Ján Slota, 9 mandátum

Függetlenek: 2 mandátum /előtte SaS, KDH/


SZLOVÉNIA – Köztársaság – 2004 ÓTA EU TAG
-------------
Ljubljana, L: 2.000.000
Függetlenségének kikiáltása: 1991. junius 25. Jugoszláviából vált ki.

Köztársasági elnök: Danilo Türk (2007. dec. 23.-tól) 1984 és 2005 között az ENSZ New Yorki székhelyén dolgozott, mint nagykövet. 2000-től ENSZ
Főtitkár helyettes.

Miniszterelnök: Borut Pahor (2008. nov. 21-től) 1986-ban lett a Szlovén Kommunisták Szövetségének tagja. 1989-ben a párton belüli Demokratikus Fórum
vezetője lett.

Kétkamarás parlament: Nemzetgyűlésből (90) és Nemzeti tanácsból (22) áll.
Az SD, a Zares, a DeSUS és az SDS alakított kormányt Borut Pahor /SD/ vezetésével.

Utoljára 2008 szeptemberében voltak választások. Parlamenti Pártok:

- Szociáldemoktata SD balközép - 29 mandátum.
- Szlovén Demokrata Párt SDS jobbközép - 28 mandátum.
- Zares – Új politika bal liberális - 9 mandátum.
- Szlovén Nyugdíjasok Demokrata pártja DeSUS balliberális - 7 mandátum.
- Szlovén Nemzeti Párt SNS radikális baloldali nacionalista - 5 mandátum.
- Szlovén Néppárt – Szlovén Ifjúsági Párt SLS-SMS kereszt.d. - 5 mandátum.
- Liberális Demokrata Párt SDS centralista liberális - 5 mandátum.
- Nemzeti Kissebségi Képviselők magyar-olasz - 1-1 mandátum.


TÖRÖKORSZÁG
-------------
Ankara, L: 71.500.000

UKRAJNA
---------
Kijev, L: 45.700.000

Köztársasági elnök: Viktor Janukovics, 2010. február 25.

Miniszterelnök: Mikola Azarov, 2010. március 11. 

Pártok:
- A Régiók Pártja ukrán centrista politikai tömörülés. 1997. október 26-án alapították Párt Ukrajna regionális újjászületéséért néven. Ukrajna legnagyobb és legbefolyásosabb pártja. A párt vezetője Viktor Janukovics, bár hivatalosan az elnök Mikola Azarov. 34,4% [Janukovicsot 67-ben és 70-ben börtönbüntetésre itélték, amit le is töltött.]

- A Julija Timosenko Blokk, röviden BJUT, szociálliberális párt. (Timosenko 2010-ben az elnökválasztás alkalmával csak kis különbséggel, mintegy 2,5%-al maradt alul Janukoviccsal szemben, azonban azóta fokozatosan kiszorulni látszik a hatalomból a korábbi kormányfő.) 30,7%

- Az Egységes Közép egy Ukrajnában működő, 2008-ban alapított, Viktor Juscsenko elnököt támogató centrista politikai párt. A pártot a 2008. március 27-én megtartott alakuló kongresszuson hozták létre Kijevben azzal a céllal, hogy a jelentős népszerűségvesztést elszenvedett Mi Ukrajnánk – Népi Önvédelem (NU–NSZ) helyett egy új elnöki párt álljon Viktor Juscsenko elnök mögött a következő, 2009-es elnökválasztáson. Elnöke 2008-tól 2010-ig Ihor Kril volt, majd tőle Viktor Baloha vette át az elnökséget. 14,2%

- Ukrán Kommunista Párt (KPU) 5,4% (vezetője -első titkára- 1993, a párt újjáalakulása óta Petro Mikolajovics Szimonenko -mérnök, 58 éves)

- Litvin Blokk 4% (Volodimir Mihailovics Litvin az Ukrán Legfelsőbb Tanács -a parlament- elnöke. Politikai orientációját mutatja -bár ez ott is gyorsan változhat-, hogy a 90-es években Leonyid Kucsma bizalmasa volt. Egyébként történész végzettségű, az Ukrán Tudományos Akadémia levelező tagja, 54 éves)

- Jacenyuk Változások Frontja
- Ukrán Szocialista Párt (SZPU)
- Reform és Rend Párt (PRP)
- Ukrán Egyesített Szociáldemokrata Párt (SZPDUo)
- Ukrán Néppárt (UNP)
- Ukrán Népi Mozglma (NRU)

- A politikai viszonyok -és ezzel együtt a parlamenti erőviszonyok is- igen gyorsan változnak Ukrajnában. A parlamenten belül sok kizárás volt az egyes képviselőcsoportokból, így az erőviszonyok mára már megváltoztak, de a következő parlamenti választás csak 2012 október 28-án lesz (egy idei alkotmánymódosítás alapján).
- Bár Ukrajna parlamenti demokrácia, azért a parlamenttől nem áll messze az ökölharc, vagy füstbombák bevetése az érvek nyomatékosítására (pl. 2010 áprilisi, decemberi botrányok).

VATIKÁN - A katolikus egyház állama
--------------------------------------
vatikánváros, L: 800 (!)

- Teokratikus monarchia, abszolút uralkodója a pápa, aki a végső és
legfőbb joghatóság mind a Vatikánváros, mind pedig a katolikus egyház vonatkozásában.
- A pápa jogainak egy részét különböző hivatalai útján gyakorolja (főleg a bírói és végrehajtói jogköröket).

Választás – konklávé: Kétharmados többségig tartó többszöri titkos szavazással, a 80 évnél fiatalabb bíborosok vesznek részt. 2005. április 18-19-én: a 183 bíborosból 115 szavazott /átlag életkor: 71,6/ (2 nem tudott részt venni, 66 pedig idősebb volt, mint 80. /átlag életkor: 84,9/)

Vezetők
- Pápa: XVI. Benedek (Joseph Alois Ratzinger) 2005. ápr. 19 óta. Elődje II. János Pál.
- Államtitkár: Giovanni Lajolo bíboros (2006 óta): vatikáni kormányzóságok vezetése.
- Bíboros-államtitkár: Tarcisio Bertone Pietro Evasio - (2006 óta): felelős a Vatikán politikai és diplomáciai tevékenységéért.