Az Éjszak-amerikai szövetséges státusok történetei 1836
Az Éjszak-amerikai szövetséges státusok történetei, 1836.
-----------------------------------------------------------
- írta: Hermann Ágoston. Angolból fordította Sasku Károly. 1. kötet, Pesten 1836.
Kivonatot készítette (1-81. oldalakról): Kozsdi Tamás, 2010. okt. 31.
(Bev.) Amerika szárazföldje egy Florencziai hajóstól veszi nevezetét, ki Ojeda Alonzoval 1499-dik esztendőben hajókázott Amérika partjaira. Pedig a nagyratörő Genuai Columbus Kristóf tette a nyúgoti tengerre az első útat 1492. esztendőben.
(Bev.) Columbus után nem sokára a két Cabot hajókázta-bé Newfoundland partjait egészen Keleti-Floridáig.
p2.) Amérika indus népei külső alkotásokra nézve minden más emberfajoktól különböznek. Eredeti lakosai többnyire nagy, erős, deli és ép termetűek; bőrök broncz- vagy rézszínű, melly a rozsda, fahéj, és cserkéreg színéhöz hasonlít.
p3.) Testalkotásokra nézve némelly kivételeket szenvednek az Eskimok az éjszaki és a Pescherak a déli tájakon, kik valamint a Samojedok, közép-termetünél alacsonyabbak; úgy szintén az Abiponiak és Patagonok, kik igen magas termetűek.
p3.) A Labradori Eskimo népségeket nem számíthatni a megtelepült népek közé, ők pusztáikon az esztendőszakok vagy eleség szűke által kinszerítve szüntelen változtatják tanyáikat; Amérika keleti s nyúgoti partjain laknak s halászatból élnek. E vad népek között a Herrenhuterek három gyarmatot telepítettek, ú.m. Nain, Okkak és Hoffenthal-t, s ott azon gyakorlott szokást, melly szerint az özvegyek és árvák megölettek, eltörlötték, hasznavehető mesterségeket is hoztak divatba.
p3.) A pásztorkodó szabad Grönlandiak s egy uralkodó alatt élő attyok fiai közt nincs semmi nevezetes különbség. Amérika legéjszakibb részein csupán e két népség él telyes függetlenségben.
ELSŐ RÉSZ - A SZÖVETSÉGES STÁTUSOK HATÁRAI, FÖLDJÖK LEÍRÁSA
p4.) Az Éjszak-amérikai Szövetséges Státusok határai: nyúgotra a Csendes tenger; keletre az Atlanti tenger, délre a Mexikoi tengeröböl s a Mexikoi köztársaság; éjszakra a Sz. Lőrincz folyóvize s egy úgy nevezett Felső [tavakon - Ontario, Erie, Huron] keresztülmenő linea.
MÁSODIK RÉSZ - A SZÖVETSÉGES STÁTUSOK EREDETI LAKOSAI, EZEKNEK EREDETE STB.
p16.) Amérikában az Európaiak első odamenetelekor sok szabad vad népek laktak, mellyek vadászatból, halászatból, a föld önkényt szült termékeiből, s némi földmivelésből éltek. E népségek rendesen távul egymástol a sűrű erdők közt laktak.
p16-17.) Az éjszak-amérikai indusok főnépsége nyilván különböző az Eskimo törzsektől; eredetök felől leghihetőbb az éles elméjű de Witt Clinton egykori New-Yorki kormányzó véleménye, melly szerint az amérikai indusok tatár eredetűek, kik valaha Amérikába költözvén, ott valamelly előbbi, míveltebb népet irtottak ki; s innen magyarázza-ki az itt-ott még most is látszó régi váromladékokat. ... átaljában csak annyi hihető, hogy az indus népek ősei Ázsia éjszakkeleti tájairól keltek által Amérika éjszak-nyúgoti részeire s onnan lassankint az egész amérikai szárazföldön elterjedeztek. Mikor történt e beköltözés, meghatározni lehetetlen. Hihető azonban, hogy egyes háznépek vagy népségek, különböző időkben s helyeken költöztek által. A vad népek silány hajóikon gyakran messzire elvitetnek. [.. az egyik sziget nyelvét értő emberek rendesen megérthetik a többinek lakosait; a mi arra mutat, hogy mindezen népek egyeredetűek.]
p17-18.) E tárgyban magok az indusok semmi felvilágosítást nem adhatnak, mert eredetök felől, két-három öltő által szájról-szájra adott híreken kívül egyebet semmit sem tudnak. Pl. a Missuri alsóbb mellékfolyói egyikének partjain lako Osag nép egy csigától és egy hódtól hiszi magát származottnak. A Mandanok pedig azt hiszik, hogy őseik valaha egy nagy faliuban a föld alatt laktak egy földalatti tó mellett; hová egy szőllőtő által melly gyökereit egészen az ő kietlen lakhelyökig lenyújtotta, egy világosságsugár hatott le hozzájok; ... az egész népség közakarattal elkezdett a szöllőtő gyökerein felfelé kapaszkodni, de midőn már mintegy fele részök a föld színére feljutott, egy potrohos asszony is felfelé kezdett mászni, kinek súllya alatt a gyökerek elszakadtak, a föld azonnal bezáródott.
p18.) Az éjszakamériaki népek az Európaiak odamenetelekor mindnyájan egyenlő vad állapotban éltek, s magokat ugyanazon szerekkel táplálták.
p25.) sok népek előtt mind a kenyér mind a só ismeretlen. Gyümölcsökön s gyökereken kivül a megölt állatok főtt vagy sült húsával élnek. Utazásokban legkedvesebb étkök a Pemmican: ez vékony szeletekre metélt, s napon vagy gyenge tűznél megszáraztott húsból áll, mellyet két kő közt nagyszemű porrá törvén gondosan elraknak.
p25.) [az indusoknak] Evésöknek nincs semmi rendes ideje; akkor esznek, mikor megéheznek; az idegent, akármikor megy hajlékokba, eledellel kínálják.
p26.) A sokfeleségtartás nem szokatlan közöttük; a férj, inkább veszekedő mint makacs feleségeit egy kevéssé szoros fenyítékben tartja. Sokan azonban megérik egy feleséggel is.
p27.) Asszonyaik ritkán szűlnek nehezen; egyedűl a természet erejére bízván magokat, nmincs szükségök bábára. Csak első szülésök nehéz néha, s ilyenkor a vajúdónak egy kevés csörgőkígyópikkely-port adnak-bé vízben a szülés könnyebbítésére.
p29.) Az irás az indusok előtt telyességgel ismeretlen, de némi festések által való írás van nálok szokásban, mellyet fahéjak belső oldalára vagy ahoz készített bőrökre festenek, s melly által egymást némelly történetekről tudósíthatják.
p29.) Az indusok nevei az azokat viselők igazi vagy legalább úgy hitt tulajdonságaikat jelentik; neveiket életökben sokszor megváltoztatják. Az ifjú bajnok új névre vágyik; ha egy lovat lop, egy ellenséget vagy egy medvét megöl, ez just ád neki, hogy magának új nevet választhasson, melyek a nép megerősít.
p35.) .. itt igen sok, egymástól távúl lakó nemzetek vannak, mellyek mindnyájan egy legfőbbhatalmú istent hisznek, egy nagy és jó lelket, az élet attyát és urát, az ég, föld s minden más teremtmények alkotóját. Azt hiszik, hogy ők egészen tőle függenek, hálát adnak neki a jelenvaló jóért, s tőle kérik azon jókat melyeket megnyeri kívánnak. Őt tartják minden jó szerzőjének s azt hiszik, hogy őket tetteik szerint meg fogja jutalmazni vagy büntetni.
p36.) Alsóbb rendü mind a jó mind gonosz lelkeket is hisznek, különösen a jókat Manitu névvel nevezik, kiket őrangyalok gyanánt tartanak. Az álmokra nagyon sokat hajtanak, s azt vélik hogy mindaddig el vannak hagyva az élet urától, míg álmokban valamelly Manitu nem adatik melléjök; azaz valamelly állattal, p.o. bivallyal, hóddal, vagy effélével álmodnak, a mit ők a nagy lélek által adott jelnek tartanak a felől hogy ő e tárgyat nekik őrangyalúl rendeli; ekkor eltelnek bátorsággal s bizodalommal hatalmas szövetségestársok iránt. Hogy az őrangyalt magoknak megnyerhessék, készek minden áldozatra, s félretesznek minden személyes tekintetet. ... jóllehet őrangyalaiknak ajándékokkak kedveskednek, mindazáltal egyátaljában tagadják, hogy általok egyedűl csak a nagy lelket hívják segítségül.
p37.) Az indusok, valamint minden tudatlan népek, nagyon hiszenk a varázslásnak, és sok betegségeiket a bűbájosok mesterségeinek tulajdonítják.
p37.) Erősen hiszik a lélek halhatatlanságát s leendő megjutalmaztatását vagy büntetését. ... Azt hiszik, hogy a léleknek ugyanazon hajlandóságai, mellyekkel e testben bírt, meg fognak maradni, s előbbi törekvéseiben fog gyönyörködni.
p38.) A Mandanok azt reménylik, hogy halálok után őseik legelső földalatti lakóhelyére fognak visszamenni, a jók ama hajdani lakófalujukba egy tón mennek keresztül, mellyen a gonoszak, bűneik súllya miatt, keresztül nem juthatnak.
p39.) A Mandanoknak van egy szerencsekövök, mellyet nagy jövendőmondónak tartanak; a mit ez jövendől, azt rendíthetetlen bizodalommal hiszik.
p53.) [A csata után] A megsebesedteket a győztes fél a csatapiaczon megöldösi s testeiket iszonyúan összecsonkítja, az asszonyok a szokás által annyira levetkeztek minden szelidebb érzelmet, hogy ezen borzasztó tettben magok is részt vesznek.
p53.) Tulajdon hajlékában tunya, csendes az Indus, sőt butának látszik; de a vadászaton vagy ellenségei nyomozásában találós eszü, fáradhatatlan és csüggedhetetlen, a csatapiaczon ollyan mint a dühös oroszlány.
p56.) Az európaiakkal megismérkedésök előtt az indusok fegyvere kézív, nyíl, láncsa, tomahawk, nyúzóbicska, és buzogány volt. Most már sokaknak vannak puskáik, mellyeknek száma, minthogy megszerzésökre igen nagyon kácsingóznak, közöttök mindingkább szaporodik, eredeti fegyvereik használatával azonban még most sem hagynak fel.
p59.) Különbféle nyelveken beszélnek az indusok, mellyek ismét némelly népségeknél különböző nyelvágakra oszlanak; egyébiránt az Eskimokon kivül a többi népek nyelveit három főnyelvre lehet felvinni, ú.m. az irokesi, a lennilenap vagy Delawarei és a Floridai nyelvre, melyek egymától annyira különbözők, hogy köztök semmi atyafiságot sem lehet észrevenni.
p59.) Az irokesi nyelven az Irokesek vagyis hatnemzetek, s több más népek beszéltek. Az Irokesek vagyis hat szövetséges nemzete, mellyek az indus történetekben olly hiresek voltak, s számos voltok, törvényeik, és bajnoki vitézségök által magokat félelmetessé tették, ezek: a Mohawk, Oneida, Seneka, Cayuga, Onandagoe, és Tuscarora nemzetek.
p59.) A delawarei nyelven a közép tartományok sok népei; a Floriain pedig a Kreeck, Chactaw, Scherokes, Schickasaw, s a déli Státusok egyéb népei beszéltek. E nyelvek bővek, és hathatósak, sok összetett szók vannak bennök, s egy szóval gyakran sok képzeleteket kifejeznek.
p59-60.) Jóllehet az indusok egybeköttetésben vannak az európaiakkal, mindazáltal ezektől semmi szókat sem pedig neveket nem kölcsönöznek, hanem mind a személyeknek mind a dolgoknak magok találnak új neveket.
p60-61.) Több próbák tétettek már az indusoknak keresztyénekké tételére, de mindeddig kevés sikerrel. A fejérekkeli egybekötöttetésök rájok nézve nem volt hasznos; sem a kimivelődésre sem az erkölcsiségre nézve nem nyertek semmit belőle, ellenben sok hatalmas népségeik azóta egészen elenyésztek, számok illy hirtelen elfogyását részint a háborúk, részint a fejérek által közikbe vitt himlő pusztításai, mindenek felett pedig az ugyancsak ezek által közikbe vitt részegítő italok veszedelmes következései okozták, mellyek e vadonok gyámoltalan lakosai között döghalál módra pusztítottak.
-----
Megj: (KT:) A könyv első 60 oldala olyan alapossággal mutatja be a tapasztalati tudást 1770-1820 között az indián őslakosságról, hogy néprajzi szempontból is és páratlan kordokumentumnak is zseniális. Érezhetően azokból a forrásokból meríthetett a szerző, amelyeket azon népektől szerezte akik közvetlen kapcsolatot létesítettek az őslakosokkal. Jól kivehető hogy a leírások készítői közvetlen és személyes képet kaphattak az indiánok mindennapjairól a szülés, a gyereknevelés, a harci modor, az öltözet, az építkezés, a szokás, a törzsi jog stb. tekintetében.
-----
HARMADIK RÉSZ - VIRGINIA MEGTELEPÍTÉSE
p61.) Az Ángolok Éjszak-amérikához, annak egy Cabot János nevü velenczei szerencsekereső által történt feltalálásánál fogva tartják jussokat, ki Bristolban telepedett meg, s 1498-dik esztendőben fiával Sebestyénnek együtt egy hajósereggel Éjszak-amérikába ment.
p61-62.) De még azután sok esztendő eltelt belé, míg az Ángolok Amérikában gyarmatot telepítettek. Az első próbát Gilbert Humphrey Sir tette, ki 1578-dik esztendei Junius hónapban Erzsébet királynétól szabadlevelet nyert az iránt, hogy azon tájakon gyarmatot állítson. Gilbert szándéka füstbe ment, de ismét elkezdte azt a híres Raleigh Walter Sir, ki 1584-ben a Gilbertéhez hasonló szabadlevelet nyervén, következő esztendőben a Roanoke torkolatjánál egy gyarmatot telepített, s e tartományt királynéja tiszteletére Virginiának nevezte. De mindezen újszállók, valamint azok is, kik a következett 20 esztendő alatt az Atlanti tengeren átkeltek, az éhség és sanyarúság vagy az indusok fegyverei által elvesztek, vagy visszatértek Ángolországba.
p62.) I. Jakab (angol) király 1606-ban két társaságnak adott szabadlevelet, az egyiknek, melly Londoni szerencsekeresőkből állott s Virginiai első vagyis déli gyarmatnak neveztetett, az volt megparancsolva, hogy az É.SZ. 34-41. fokai közt telepedjék meg; a másik pedig mellyet Bristoli, Plymouthi és Exeteri kereskedők alkottak, második vagy éjszaki gyarmatnak neveztetett, s az É.SZ. 38-45. fokai közt vala megtelepülendő, az előbbitől legalább 100 mértföldnyire. Az első társaságnak engedett tartomány minden egyéb megkülönböztető név nélkül Virginiának neveztetett; de a második társasaságnak jutott tartomány 1614-ben Új-Ánglia nevet kapott, melly a Hudsontól keletre eső tájékot foglalta magában.
p62.) Az első vagyis Londoni társaság 110 újszállót küldött Amérikába, kik 1607. ápr. 29-én Virginia partjaira érkeztek, azon a ponton, mellyet a Walesi herczeg tiszteletére Cap-Henry-nak neveztek, s a Jakab folyóvize mellett megtelepedvén James-Town-t építették.
p63.) 1609-dik esztendőben a föbb s alsóbb nemesség a Londoni társasággal egyesűlvén, új kiváltságot nyert, "a kincstárnok és London városa szerencsekeresőji társaságának nevében a Virginiai első gyarmat számára." E társaságnak korlátlan birtokosi just engedett a Cap-Comfort felé délre 200 s éjszak felé is ugyanannyi mértföldnyire, és az Atlanti tengertől egészen a Csendes tengerig terjedő földtájon. Így ajándékozta el Ángolország királya, néhány pennahúzás és nagy igazságtalanság által, néhány alattvalóinak, olly sok szabad népek tulajdonát.
p63-64.) Fel volt hatalmazva a társaság, hogy a gyarmatra s a tengeren oda útazókra nézve rendeléseket adhasson ki. ... Roppant kincseket reménylve, 9 hajót készítettel fel az ángol alattvalók, s azokat mindennel, a mi állandó gyarmat telepítésére szükséges, megrakták. össze is gyűjtöttek 500 kivándorlót. Csak 7 hajó ért el rendeltetése helyére. A tartomány, s levegőtáj természete, öntapasztalatlanságok, egyenetlenségök, a bennszüköttekkel folytatott ellenségeskedés, s az eleség nemléte, rövid idő alatt elpusztította az újszállókat, s az 500 közül, 6 hónap múlva csak 60 volt már életben. De ismét új kiköltözöttek s tetemes segedelmek érkeztek Delaware lord alatt, ki egész haláláig főhelytartóvá nevezetetett, de gyengülő egészséges miatt 1611-ben kénytelen lett visszatérni Ángolországba.
p64.) (1611.) Május hónapban Dale Tamás Sir új csapat kiköltözővel s egy esztendeig elegendő marhával és eleséggel megérkezett, újra virágzani kezdett a gyarmat. A társaság új kiváltságot nyert, melly azonkivül hogy a két előbbit megerősítette, az óczeánon Virginia partjaitól 300 mértföldnyire minden szigeteket a társaságnak engedett. Egyszersmind a társaság maga is újonnak alkottatott, s engedelmet nyert arra hogy a gyarmat hasznára Ángolország némelly tájain sorsjátékot nyithasson meg, melly 29000 font sterling hasznot hozott bé.
p65.) 1611-ben Gates Tamás Sir ment a gyarmatba kormányzónak s azt egészen 1614-ig igazgatta, midőn újra Dale Tamás nyerte el az igazgatást. Ő 1615-ben mindenik béköltözőnek s örököseinek 50 hold földet ígért. 1616. elején ismét visszament Ángolországba Yeardley György Sirre bízván az igazgatást. Ebben az évben hozatott be Virginiába a dohánytermesztés, melly elsőben Tabago-ból vitetett Ángolországba.
p65.) 1617. májusban Argal úr ment kormányzóul Virginiába, s különféle végzeteket bocsátott ki. Kormánya oktalan és elnyomó volt.
p65-66.) (1619.) júniusban követválasztást rendelt a főhelytartó [aki ekkor már Yeardley György Sir 1619. ápr.-tól]. A gyarmat 7 századra vagyis szállásra volt osztva, ... a követek gyűlése "polgárok házának" neveztetett.
p66.) (1619-ben) azt parancsolta az ángol kormány a társaságnak, hogy 100 vétkest küldjön el Virginiába, mivel a polgári társaság ezen salakjai újszállóknak igen alkalmasak. De a következő esztendőben még rútabb és veszedelmesebb szenny érte Virginiát a szerecsen rabszolgák bévitele által. Akkortájban még szabad volt a Hollandiaknak az amérikai ángol gyarmatokkal kereskedni, s egyik hajójok az áfrikai partokrol egy csapat szerecsen rabszolgát vitt Virginiába. A Virginiaiak kiváncsian vásárlották a prédavágynak ezen szerencsétlen áldozatait s azt a vétket követték el hogy bilincsekbe merték verni embertársaikat. ... a Virginiaiak ekkori magokviselete főhelyt érdemel a gyalázatos tettek sorában. Sőt még az erkölcsi kimivelődés előhaladta után sem igyekeztek az őket olly korán bépiszkolt szennyet magokrol lemosni, mert a rabszolgaság máig is veszélye és ostora a déli Státusoknak.
p67-68.) (A Virginiai átszervezett Státustanácsban ill. közgyűlésben) egy törvény sem bírt kötelező erővel mindaddig, mig Ánmgolország főtörvény széke által meg nem erősítetett, s annak semmi parancsolatja nem kötelezte a gyamratot, mig a társaság azt jóvá nem hagyta. Minthogy a társaság minden kivándorlónak földet ígért, ez által kecsegtetve 3000 embernél több ment a gyarmatba. E kiköltözöttek elfoglalták az indusok hirtokai a nélkül hogy azokért nekik legkisebbet is fizettek, vagy legalább tőlök a megtelepedhetésre engedelmet kértek volna. Ezt az indusok igen rosz néven vévén, bosszuállásról gondolkoztak, s 1622-ben köz akarattal megtámadván a gyarmatokat azokban 347 személyt minden válogatás nélkül felkonczoltak. Ehhez járulván még az éhség is, kevés idő alatt 80 népes gyarmat közül nem maradt meg több 8-nál, mellyekben csak mintegy 1800 személy volt már életben.
p68.) A kincstárnok és a társaság ellen gyakori panaszok tétetvén I. Jakab király előtt, ez visszakívánta tőlök a szabadleveleket; ezeket ők visszaadni nem akarván, a királyi törvényszék elébe idéztettek, melly 1624-ben a király kivánsága szerint itélte el a dolgot. A király ezentúl a gyarmatokat magános tulajdona gyanánt tekintette. ... I. Károly király hasonló önkénnyel igazgatta a gyarmatokat, melly miatt azokban békétlenség és zavarok támadtak, a jóllét pedig elenyészett.
p68.) Az ángolországi polgárháborúk alatt a Virginiaiak a király részén maradtak, de 1650. október hónapban, miután a parlament nyerte el a főhatalmat, egy erős hajósereg küldetett a gyarmatba a köztársaság hatalmának megerősítésére. Az újszállók tanácsosabbnak látták kötött szerződés alatt meghódolni, meghhatároztatott: "hogy a Virginiai gyarmat s annak minden lakosai ugyanazon szabadságokkal és kiváltságokkal éljenek, mellyekkel Ángolország szabad népe.
p69.) Az akkortájban 30,000 lélekre ment Virginiaiak különösen ragaszkodtak a királysághoz, ez volt az oka annak, hogy Cromwell alatt is sokan a királyságot pártolók közül e gyarmatba költöztek, Cromwell halála után II. Károlyt királynak kiáltották, s a Stuart házhoz nagy ragaszkodást mutattak.
NEGYEDIK RÉSZ - MASSACHUSETTS-BAI, CONNECTICUT, RHODE ISLAND, WITCHCRAFT, MARYLAND, ÉJSZAKI- ÉS DÉLI CAROLINA, ÚJ-YORK, PENSYLVANIA ÉS GEORGIA GYARMATOK MEGÜLÉSE.
ÚJ-ANGLIA
--------------
p69-70.) Virginia megülését nem sokára az éjszaki Státusoké követte. 1614-ben Smith hajóskapitány a Penobscot és Cap Cod közötti partokat, Károly Walesi hercegnek bémutatta e tájak földképét rövid leírásokkal együtt, kinek e tájék úgy megteteszett, hogy az Új-Ángliának nevezte.
p70.) 1620-ban egy csapat szegény, tudatlan és vakbuzgó ábrándozó telepedett meg e vidéken elsőben, kik az ángol kormány által előbb Hollandiába, onnan pedig Amérikába költöztettek. Ezek tellyes vallásszabadságot kívántak, de ezt a király csak feltételesen engedte meg.
p70.) E 101 szegény vakbuzgók társasága 1620. nov. 9-én hajnalban Cap Cod-ba érkezett. Mielőtt partra szállottak volna egy "polgári politicai társaságba" egyesültek az ángol korona alatt. 41 személy írta alá a szerződést.
p71.) Várost kezdtek építeni, mellynek Új-Plymouth nevet adtak. Azonban a tél keménysége sokaknak halált okoztak, úgy hogy márc. végéig 44 társokat temeték el, ezek közt 22 volt ollyan, ki a szerződést aláírta. ... November elején 35 újszállót hozott egy hajó Londonbol.
MASSACHUSETTS-BAI
---------------------
p71.) 1628-ban Massachusetts-Bai-t, mely Sachem-től, e tájék fejétől neveztetett így, megvásárlotta a Plymouthi egyesület s a telepítések elémozdítására összeállott társaság: "Massachusetts-Bai-i kormány és társaság Új-Ángliában" név alatt szabadlevelet kapott. 7 évig minden vám és segedelempénz, s 20 évig minden ki vagy bévitt jószágoktól fizetendő adó alól felmentetett.
p72.) Az első kibujdosottak Salem-ben telepedtek meg, de vallásbeli visszálkodásaik nem sokára megzavarták csendességöket. Olly tudatlan és dühös vakbuzgók társaságában, hol mindenik magát igazság kútfeje s tökéletesség példánya gyanánt tartotta, lehetetlen volt sokáig tartani az egyetértésnek.
p72.) [evvel együtt] a gyarmat mindinkább gyarapodott. I. Károly önkényes uralkodása, és Laud üldözései nevelték a kiköltözők számát, s Új-Ángliában legelső megtelepítése után mintegy 20 esztendő alatt, 298 hajón 4000 háznép költözött, kiknek száma kb. 21,000 lélekre ment.
p73.) A "kormány és társaság" Londonbol Massachusetts-be ment; társaság helyett köztársaság formát alkotott, s engedményleveléből kihagyta mindazt ami neki tetszett.
p73.) 1634. május hónapig a szabad polgárok személyesen jelentek meg a főtörvényszék előtt, ekkor pedig legelőször meghatalmazás nélkül 24 követet küldtek képviselőül. Ezek a kormányzóval, kormányzói helytartóval s táblabírákkal együtt, formálták a gyarmat törvényhozó gyűlését. Egy kamarában ültek 1644. márc. hónapig, midőn az végeztetett, hogy a kormányzó és a táblabírák külön házban tartsák űlésöket; a képviselők háza külön testté vált.
CONNECTICUT
---------------
p73.) A kiköltözöttek mindikább elszaporodván, beljebb terjeszkedtek a tartományban s 1635-dik esztendő táján néhány háznép a Connecticut folyóvize mellett megtelepedvén, több helyeken gyarmatokat alapítottak.
p74.) külső körülmények se meg nem vígasztalhatták sem boldoggá nem tehették az ollyan népet, mellynek belűl magában, t.i. ábrándozó véleményeiben és nyughatatlan természetében, el voltak hintve az egyenetlenség magvai.
p74.) Kezeik között a vallás azzá lett, amivé a tudatlan és balitéletekkel teli nép között rendesen válni szokott, t.i. felekezeti esztelenséggé, lealacsonyító babonává vaga havi ábrándozássá. Az Evangelium jóracélzó, szelíd és egyszerű elvei, a nyúgodt érzés, az egyszerű életmód, nem elégíti ki a népnek vallásos dühét; haszontalan és komor álmodozásokban vagy esztelen elragadtatásban kíván az őrjöngeni.
P74.) Az Új-Ángiaiak senkit nem engednek polgári jussaikban részt venni ha csak vallási felekezetöket nem követi, s noha magok is vallásos üldözések miatt bújdostak ki, mindazáltal felfúvalkodva üldöznek másokat, s a magokén kívül semmi egyéb vallásos esztelenség iránt türedelemmel nem viseltetnek. Verték, égették, tömlöczözték az újrakeresztelőket.
p75.) Mint sok már ábrándozók, úgy ők is különösen kedvelték a Zsidők nyelvét és szokásait, kiknek törvényeit félreértették. ... E szűk gondolkodású vakbuzgók a megkegyelmezés és szabadakarat felett villongottak, s szóvitatásaik olly hevesekké váltak, hogy a gyarmatot polgárháború kiütése fenyegette, melly csupán a miatt múlt el, mivel éppen akkor néhány indus népek az egymásra felingerlett veszekedőket megtámadván, nagy részöket felkonczolták.
RHODE ISLAND
---------------
p75.) E villongások, mint a babyloni nyelvzavarodás messze elszélesztette egymástól az újszállókat az egész tájékon. ... nevezetesen az elválasztás hitcikkelynek egyik heves védelmezője s hirdetője Hutchinson, a Massachusetts-ből kibujdosottaknak egyik csapatját Rhode Island-ba vezetvén, ott gyarmatot telepített.
p76.) 1692-ben az újszállók esztelensége a bolondság legfelsőbb fokára hágott. Közönségessé váltak közöttök a boszorkányság elleni gyanúk és panaszok, s e képzelt vétekért sokan ítéltettek halálra. E veszedelem Salem városában ütött ki legelsőben. Egy tudatlan ábrándozónak, az ottani egyik egyház prédikátorának, két nyavalyatörős leánya volt. Ezt ő megboszorkányozásnak tulajdonította s egy házánál lévő indus leánykára gyanakodott, kiről azt hitte, hogy az volt e dologban a sátán segédje és eszköze. Kemény bánásával addig kínozta a szegény leánykát, míg tőle azon vallomást ki nem csikarta, hogy ő csakugyan boszorkány. Tűzre olaj volt ez olly nép között, mint az Új-Ángliai. Következése borzasztó vala. ... A boszrokánysággal hamisan vádlottak tömlöczbe hányatván megitéltettek s felakasztattak, testeik a vad állatoknak és ragadozó madaraknak vettettek eledelül.
p76.) 10 esztendős gyermekeket kárhoztattak halálra, az ifjú asszonyokat meztelenre vetkőztetvén, szemtelen újságkívánással vizsgálták testeiket a boszorkányság jeleit.
p77.) Tömve voltak a tömlöczök szűntelen, az akasztófák sohasem állottak üresen. .. minden arra mutatott, hogy a szerencsétlen újszállók isszonyú esztelenségökben tulajdon kezeikkel fogják megásni önsírjokat. Az okosabbak kibujdostak e tájékból melly tulajdon lakosainak vérétől párolgott, s a gyarmatot végpusztulás fenyegette, de ezen őrültség csaknem olly hirtelen elenyészett, a millyen hamar támadott.
MARYLAND
------------
p77.) 1632. jún.-ban I. Károly király egy a római-catholica hiten lévő kedes emberére, Baltimore lordra bízta a Chesapeake-bay-től éjszakfelé fekvő tájékot, mellyet feleségének, Henriette Máriának tiszteletére Maryland-nak nevezett. .. Felhatalmazta a lordot, hogy törvényeket hozhasson.
p78.) Az első kiköltözők 200 többnyire catholica hiten lévő gazdag nemesekből állottak hozzátartozóikkal együtt, kik azt reménylették hogy szabad vallásgyakorlásban élhetnek, mellyet Ángolország tőlök megtagadott. Ezek 1633. elején Marylandba megérkeztek.
p79.) A kormányzó calvert, a Baltimore lord öccse, igen okosan és igazságos módon, megvásárlotta a földet az indusoktól, sbirtokába vévén azt St. Mary-anak nevezte.
p79.) Az Ángolországi polgárháborúk Maryland-ban is nagy nyughatatlanságokat okoztak; mind a mellett is a gyarmat mindinkább virágzott, s népessége a királyság helyreállásakor 12,000 lélekre ment. A rabszolgaság korán bévitetett Marylandba.
CAROLINA
------------
p79.) Carolina gyarmat, létét a II. Károly udvari emberei haszonlevésének s e király azon engedékenységének köszönheti, melly szerint kedves embereinek pazarlva osztogatott olly ajándékokat, mellyek neki semmibe sem kerültek. ... 1663-ban Károly, kinek semmi vallása nem vala, buzgóság színe alatt, mintha a keresztyén vallást az indusok között kivánná elterjesztetni, néhány udvari embereinek ajandékozta az éjszaki-szélesség 36 és 31-ik fokai közt fekvő nagy kiterjedésű földet s e tartományt Carolinának nevezte. ... Alkotmánya úgy látszik Marylandéhoz hasonló volt.
p80.) 1680-ban Charlestown építtetett Oyster Point-ban, az Ashley és Cooper folyóvizek összeszakadásánál. E hely sokáig egészségtelen volt.
p80.) A tartománybeli visszongás és békétlenség oka részint a tisztviselők rossz magaviselete, részint a lakosok nyughatatlan és visszálkodó természete volt.
p80.) 1728-ban háború ütött ki az indusokkal, kiket ebben a franciák és spanyolok segítették. A földbirtokosok alkotmányi oklevelöket a koronának által adták ez pedig Carolinát 1735-ben két tartományra osztotta. (észak és dél, mindegyikben külön kormányzót rendelvén.)
ÚJ-YORK és ÚJ-JERSEY
-------------------------
p81.) Új-Yorkot és Új-Jersey-t legelsőben a Hollandiak ülték meg, s Új-Netherlandsnak nevezték. Fő telepítvényök Manhattan vagyis Új-York szigetén vala. De e tartományt II. Károly 1664-ben öccsének a Yorki hercegnek ajándékozta, mind polgári mind katonai kormányzással s azt a Connecticut vize nyugoti partjától egészen a delaware folyó keleti partjáig kiterjesztette. Egy haditiszt küldetett el elegendő tengeri és szárazi seregekkel ezen ajándéknak létesítése végett, ki a semmi megtámadástól nem tartott Hollandiakat könnyen meggyőzte. visszafoglalták ugyan véletlen ráütés által 1673-ban, de a következő esztendei békekötés erejénél fogva ismét visszaadták az Ángoloknak. Ekkor a Yorki herceg meghatalmazottai által önkénye szerint azt 20 évig kormányozta.
p81.) Az Ángolországi revolutio után némelly támadások történtek Új-Yorkban, s Leister Jakab egy igen durva ember, ki a főhatalmat elfoglalta, törvénybe idéztetvén, mint hazaáruló halálra itéltetett.